Gyakran előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor mások méltatlanul vagy tisztességtelenül bánnak veled. Olyat tesznek, amivel ártanak neked. Az is előfordulhat, hogy tudatában vagy annak, hogy rossz ez neked, de mégis valahogy „bevonzod” ezeket az embereket újra meg újra. Gyakran élheted meg azt, hogy feladod önmagunkat és alárendelődsz az akaratuknak.
Miért fontos, hogy egészséges határokkal rendelkezzünk?
Pszichológiai értelemben a határok egyfajta védelmet jelentenek, amelyeknek meghatározó szerepe van az identitásunk, és a mentális jóllétünk szempontjából.
Egy ideális életben az emberi kapcsolatok együttműködésen alapulnak, viszont sok esetben találkozunk olyan emberekkel, akik nem együttműködők, inkább ellenségesek vagy manipulatívak. Komoly érzelmi sérüléseket okozhatnak és kihasználhatnak bennünket. Ezek az emberek, akik nem veszik figyelembe az érzelmi szükségleteinket, és átgázolnak a határainkon.
Mindannyiunknak szükségünk van arra, hogy megvédjük magunkat attól, hogy mások átgázoljanak rajtunk, érzelmi sérüléseket okozzanak vagy bántsanak bennünket. Az egészséges határok segíthetnek, hogy megvédjük magunkat az érzelmi sérülésektől.
Miként sérülnek a határaink?
Gyakran találkozom mérgező szülők felnőtt gyermekeivel a terápiában. Klienseim gyermekkorukban sokszor érzelmi vagy fizikai bántalmazást szenvedtek el: sokszor érvénytelenítették az érzéseiket és a szükségleteiket. Ennek következtében klienseim megtanultak lemondani a saját érzéseikről, önmaguk képviseléséről.
Hogy ezt a jelenséget megértsük, érdemes megvizsgálni, mi történik egy bántalmazó kapcsolatban. Hiszen a bántalmazás nagyon sok féle lehet, viszont van egy közös pont minden típusú bántalmazásnál, ez pedig a méltóság megsértése. Ilyenkor a legtöbben alárendelődnek a bántalmazónak, mert, ha ellenszegülnének, akkor a legtöbb esetben még súlyosabb büntetést kapnának, így „félretesznek” minden ellenállást, ami gyakran azzal jár, hogy kisebb fájdalommal megússzák a büntetést. Ennek következtében a felnőtt túlélők sokszor eltávolodnak sajátmaguktól, az említett gyerekek felnőtt korukban önfeláldozók lesznek, sokszor könnyen alárendelik magunkat mások akaratának.
Az egészséges határokat a szeretet nem pedig a félelem mozgatja
Amikor valaki feláldozza magát, akkor a környezete gyakran kedvesnek, alázatosnak látja, és még inkább kihasználja, mert azt az üzenetet küldi másoknak, hogy az ő szükségletei és érdekei nem fontosak. Önmagáról azt gondolhatja, hogy inkább megadja magát, mert a béke fontosabb és önzőnek tűnhet, ha határokat szab. Valójában ilyenkor sokszor az történik, megjelenik a félelem leigázástól vagy a sérüléstől, és ezt igyekeznek mindenáron elkerülni. Noha szüleik szenvedést okoztak nekik vagy sokszor megalázó helyzetbe hozták őket, megtanulták, hogy nem fejezhetik ki a haragjukat, nem szegülhetnek ellen a szüleiknek. Sokan belsővé teszik a szüleik kritikáit és büntetését. Felnőtt korukra már alapértelmezett működésként megjelenni az önmagukkal alkalmazott túlzott kritikusság és büntetés.
A sorozatos bántások következében a gyermek olyan hiedelmeket kezd el kialakítani önmagáról, amely szerint ő rossz, értéktelen, ezzel gyakorlatilag önmagát is meggátolja abban, hogy ellenálljon a szülő büntetésének. Felnőttkorban gyakorlatilag ezek a tudattalan sémák aktiválódnak, és indítanak el olyan viselkedést, amely következtében feladják önmagukat, amikor tekintély személlyel kerülnek kapcsolatba.
Első lépésként nagyon fontos ezeket a korai helyzeteket és mély hiedelmeket átdolgozni, hiszen erre lehet a későbbiekben építkezni. Fontos megváltoztatni azt az alaphiedelmet, hogy értéktelenek. Nem egyszerű, de kezdhetjük azzal is, hogy „Nem vagyok értéktelen” majd lassan felépíteni eljuthatunk oda, amikor megtapasztaljuk, hogy „Értékes vagyok”.
Az egészséges határok kialakítása
Az egészséges határok kialakításánál érdemes meghatározni, hogy az életed mely területein, milyen esetekben és kikkel szeretnél egészséges határokat kialakítani?
Ha elképzelted, azt, hogy milyen határokat szeretnél kialakítani, akkor gondold át, hogy melyek azok a lépések, amelyeket meg kell tenned annak érdekében, hogy felépítsd ezeket a határokat. Ha ez sikerült, akkor kommunikáld a határaidat a saját szükségleteid mentén.
Tudatosítsd, hogy mire van szükséged. Ezt követően mondj nemet az olyan helyzetekre, amelyek számodra kényelmetlenek vagy úgy érzed, hogy sérülnek a saját határaid. Mindenkinek joga van nemet mondani azokra a dolgokra, amit nem szeretne, és nem szükséges túlmagyarázni, hogy mért mondtál nemet. Ha valaki nem tartja tiszteletben a határaid kijelölését, akkor hív fel a figyelmét a következményekre.
Példa a határok kommunikálására:
„Ne zavarj munkaidő lejárta után” helyett mondhatod azt, hogy „A munkaidőm letelte után szükségem van pihenésre, hogy feltöltődjek, és már nem szeretnék munkával foglalkozni”.
“Értem, amit akarsz, azonban ellentétes az értékeimmel, és ezért nem fogom megtenni.”
“Már kifejtettem véleményemet az ügyről; Nem akarom tovább tárgyalni.”
Példa a következmények kommunikálására:
„Ha ordítozol velem, akkor leteszem a telefont.”
“Ha további sértő szöveges üzeneteket küld, letiltom a telefonszámát.”
Határok a terápiában
A terápia során lehetőség van arra, hogy felnőttként megtanuld azt, amit gyermekként nem volt lehetőséged. Megtapasztalhatod, milyen az, amikor a terapeuta figyel rád, segít abban, hogy feldolgozd a fájdalmas emlékeket, megtanult felismerni a valódi szükségleteid, és biztonságos keretek között kipróbálj új viselkedésformákat, amelyek révén egészséges felnőttként tudod majd a határaidat képviselni.
